Idén Turai Balázs: Kuruc.infant című műve kapta a legprovokatívabbnak járó Borz díjat. Zseniális alkotás egy szomorú valóságról.
Tags: emberi jogok, magyarország
Idén Turai Balázs: Kuruc.infant című műve kapta a legprovokatívabbnak járó Borz díjat. Zseniális alkotás egy szomorú valóságról.
Tags: emberi jogok, magyarország
Elhatároztam már, hogy nem fogok minden alkalommal írni, ha valami korlátolt ember felemeli hangját a melegfelvonulás ellen, de ez a mostani nagyon vicces. Szóval az, hogy nők az anyaság tudatával a hátuk mögött keresztény érzéstől (nyilván a szeresd felebarátodat parancstól) vezérelve be akarják tiltatni a büszkeség menetet az a legostobább 60-as 70-es évek Amerikáját idézi. Tudjátok amikor a KISS sátáni zenekar volt, aki megrontja gyermekeinket. Beszarok, amikor az ember már azt hiszi nincs lejjebb akkor is meg tudják lepni. Merthogy felügyelet nélküli gyerekek megláthatják a melegeket és ettől majd biztos ők is a saját nemükhöz kezdenek el vonzódni. Kész!
Tags: felvonulás, homofóbia, lmbt
Nem vagyok egy számtech zseni ezért valahogy úgy alakult, hogy ha elindítom a böngészőt, akkor a yahoo indul és nem mondjuk a gugli, de ez anniyban jó, hogy mindig vannak aktuális hírek amik éppen fontosak az amerikaiaknak.
A ma reggeli izgi hír az volt, hogy Madonnát kifújolták valahol Kelet-Európában (az megint egy más kérdés, hogy 2009-ben miért járnak még emberek Medonna koncertre, de mindegy). Érdeklődtem a reggeli kávém közben, hogy vajon miért? A megoldás elég “szép”, ugyanis a művésznő, akit a magyar koncertje után azért bántottak, hogy lelketlen és annyi őszinteség volt a produkcióban amikor bemondta, hogy menj el eső, na most Bukarestben (ide szűkült a címben jelölt K-EU) felléptek vele roma táncosok és ennek kapcsán elmondta, hogy azt hallotta, hogy a cigányokat diszkriminálják erre felé, majd elmondta, hogy ő az egyenlőségben és szabadságban hisz és egy kicsit védte a homoszexuálisokat is és ez már kiverte a biztosítékot. A lényeg, hogy a cikk azzal támasztja alá, hogy a romák a legelnyomottabb csoport, hogy Magyarországon meg is ölik őket. Vakker! De most komolyan, nyomjuk itt a közös szép magyar tudatot, meg a magyar oroszlán újra ébred és mi látszik külföldről? Magyarországon a cigányok életveszélyben vannak.
Közben megy a reggeli hiradó (kávé közben nem vagyok környezettudatos) ott meg éppen azzal foglalkoznak, hogy valami terepjárós idióta le akarta szorítani az útról a szlovák nagykövetet. Nooormáális??? Most komolyan, tényleg ez van benne emberek megoldási készletében 2009-ben? Hát nem csoda, hogy Balkánról beszélnek velünk kapcsolatban is.
Tags: madonna, reggeli kávé, romák, szlovák
Ezt a TV2 tegnapi szavazása alapján kb 4000 ember gondolta így. Azért én jó szokásomhoz híven kötekednék egy kicsit. A monoki polgármester legújabb ötlete, hogy a segélyt nem pénzben adják az embereknek, hanem egy kártya formájában, amiről lehet vásárolni a boltban. Persze jól ki van találva, nem lehet rajta cigit meg piát venni, sőt még a játékgépezés és az uzsorások problémáját is megoldja. Ezek után az öltönyös fuxos polgi és a kártyás haverja mergával elindulnak település bejárásra és megfejtik a szegényebb néprétegeket, még egy cigány sráccal is bratyiznak a boltban, amit felvesz a TV. Ezután jön a legjobb rész, valami jó kis helyen találkoznak az Országos Cigány Önkormányzat elnökével, aki először kicsit elégedetlenkedik, elmondja, hogy ez a segély dolog nem etnikai probléma, majd a végén mosolyogva bejelenti, hogy ez a kártya lehet az alapja a cigányok és a magyarok békés együttélésének és az első kártya büszke tulaja lesz. Oscar díj! Ja egyébként Kossuth van a kártyán, tehát még hazafias is, szupcsi.
Na szóval. A szociális háló az alapvető emberi jogaink közé tartozik, felismerve azt az okosságot, hogy mindenki kerülhet bajba, ne adj Isten elcseszhet dolgokat. Levonnak elég sok pénzt a fizunkból, amiből segítünk másokat és nekünk is segtenek, ha valami szarság van. Jelen esetben valaki meg akarja mondani, hogy mire költhetem ezt a pénzt. Jó mondjuk a nyerőgépezés talán még jogos indok is lehetne, de ugye nem gondoljuk, hogy ebből az irányból lehet orvosolni a problémát. Ott a szesz dolog, mi van, ha egy sört akarok venni az esti meccshez, de egyébként is mi van akkor, ha be akarok rúgni ordas módon, ne legyünk álszentek az ország 80%-a iszik mint a gödény. Ez persze szomorú, de ez a kártyás dolog azt mondja, hogy az ügyvéd meg a tanár meg a jó munkás ember vedelhet, de te csórikám nem érdemled ezt meg. Megint az van, hogy jó tanító szándékkal irtóra megalázzuk egyébként is rossz helyzetben lévő embertársainkat, azt mondjuk, hogy figyu kapsz támogatást, de ha pénzt adnánk akkor biztos valami hülyeségre költenéd, úgy hogy inkább segítünk, hogy jóra használd a segélyt. Kis buksi simi ezután lenéző mosollyal.
A kulcs szerintem a nevelés és a jövőkép. Hozhatunk szabályokat, nyomhatjuk erővel, de ezzel a problémát fogjuk láthatatlanná tenni és még csak tudni se fogjuk, hogy mi történik.
Tags: emberi jogok, monok, szociális kártya
Az előző könyv kapcsán gondoltam hátha érdekel még másokat is ez a szomorú téma. Egyrészt nézzétek meg a következő két animációt, szerintem nagyon hatásosak. Ami nekem nagyon érdekes, hogy a gyerekkatonaság mint egy afrikai probléma jelenik meg az emberek gondolataiban és közben meg azt olvastam, hogy a legtöbb gyerekkatona Myanmarban, az egykori Burmában van fegyverben, a világon egyébként asszem több mint 200.000 gyerekkatona harcol. Ha többet szeretnél megtudni a gyerekkatonákról keresd fel a Human Rights Watch-ot, vagy az Amnesty International-t.
Tags: amnesty international, emberi jogok, gyerekkatonák, human rights watch
Tavaly valamikor év vége felé figyeltem fel erre a könyvre az Indexen. Egy interjút olvastam a sráccal aki írta és akiről szól ez a történet és nagyon megfogott. Rég nem írtam karácsonyi kívánság listát, de tavaly valamiért újra és ez a könyv volt az egyik dolog rajta. Jelen írásból kikövetkeztethető, hogy meg is kaptam ![]()
A könyv kb egy estés olvasmány, én mondjuk elhúztam vagy 4-re, mert nem szeretem ha valami jónak gyorsan végeszakad. Szóval a sztori lényege, hogy a könyv elején Ishmael elindul otthonról tesójával és barátaival, hogy valami ki mit tud szerűségen vegyenek részt egy hip-hop produkcióval. A könyv végére pedig megtudjuk, hogyan lett ezek után Ishmael katona asszem 11 évesen, egy a kormány oldalán harcoló milíciában, majd hogyan került el egy reintegrációs intézménybe és végül hogyan lett az ENSZ munkatársa, aki minél több helyen elmeséli a történetét, hogy felhívja a hozzá hasonló sorsú gyerekekre a figyelmet.
Azt el kell árulnom, hogy nem egy irodalmi remekműről beszélünk, de szerintem pont ettől hiteles. Tök egyszerű nyelvezettel elmeséli egy egyszerű srác a saját sztoriját, nincs átírva valami profi által, él az egész. A történet egyébként nagyon súlyos, nem akarom lelőni a poénokat, de bemutatja azt az agymosást, amin ezek a gyerekek keresztül vannak rángatva, hogy a végén drogfüggő harci zombik legyenek belőlük, akik Rambonak képzelik magukat. Nagyon érzékletes a reintegráció leírása is és az a pont amikor Ishmael felismeri, hogy mekkora szemétség az egész Sierra Leone-i polgárháború.
A könyv egyébként az Afrika feketén-fehéren sorozat része, amelyben van például egy Mandela önéletrajz is, ami szintén tök jó és majd írok itt róla. Tényleg ajánlom a könyvet mindenkinek, nagy élményben lesz részetek!
Tags: afrika, emberi jogok, ensz, gyerekkatonák
88 éves korában meghalt Mrs. Eunice Kennedy Shriver. Ennek kapcsán kezdtem el olvasgatni jobbra-balra és jöttem rá ismét tájékozódatlanságomra. Akartam írni róla egy rövid bejegyzést, mert hogy Ő volt az egyik szervezője a Speciális Olimpiai Játékoknak 1968-ban Chicagoban. Na most én azonnal a Paralimpiára asszociáltam, csak ezt a ‘68-at nem tudtam hova tenni, mert arra emlékeztem, hogy az első hivatalos Paralimpia 1960-ban volt Rómában. Némi wikipediázás meg youtubeozás után fény derült az igazságra, két különböző dologról van szó. Merthogy a Speciális Olimpia az értelmileg sérült emberek számára van,a Paralimpia pedig a testi és látás sérült emberek részére.
Tragikomikus világban élünk az biztos, mert a youtube a special olympics keresésre egy olyan videót dob ki elsőnek, ahol egy viccesnek tűnő énekes srác cikizi ki ezt az egészet. Nem akarok ilyen értelmiségi érzékeny picsogást bemutatni, de szüljön sünt anyád, te gyökér!
A Speciális Olimpián most már több mint 20 versenyszámban küzdhetnek a 8 évesnél idősebb versenyzők. Az idei magyar atlétikai válogatón például 234-en vettek részt. Ha többet akartok megtudni erről az egészről, keressétek fel a Magyar Speciális Olimpia Szövetség honlapját, megéri!
Végezetül pedig álljon itt a Speciális Olimpia sportolóinak esküszövege magyarul:
“Engedd, hogy győzzek; de ha nem győzhetek, hadd küzdjek bátran!”
Tags: esélyegyenlőség, speciális olimpia
A címben lévő kód feloldása: ugyebár a CVH az mi vagyunk, a CSR meg cégek társadalmi felelősségvállalásáról szól. Esetünkben az történt, hogy tavaly év végén a Fürge Diák Iskolaszövetkezet felajánlott egy pályázat keretében 1000 óra diákmunkát civil szervezetek számára. Ezt sikeresen megnyertük a Menedékkel és az Emberi Jogi Casino-val.
Így történhetett, hogy idén nyáron diákmunkával lehetett dolgozni a Rockmaratonon és az EFOTTon nálunk. A két fesztiválon ki is ütöttük az 1000 órát, szóval éljen újra az önkéntesség
Köszi Fürge Diák, nélkületek nem jöhetett volna létre az eddigi legprofibb nyarunk. Ezúton is bátorítanék minden céget és vállalkozást, hogy a CSR jó dolog és szükség van rá. Akit ennél mélyebben is érdekel ez a történet, az töltse le az alábbi mp3-at, ami egy interjú a Civil Rádióból erről az egészről.
emberseg
Tags: csr, emberi jogi casino, fürge diák, menedék
Újra itthon. Megvolt a Menedék harmadik nagy nyári fesztiválja, ami egyben az utolsó is idén. Az LB27 Reggae Campnek idén Monorierdő adott otthont, miután Százhalombatta nem tartott igényt a rendezvényre, illetve leginkább a hangerejére.
Megérkezésünk után az az érzés kerített hatalmába, hogy az otthonunkul választott tábor legalább 10 éve zárva volt és most hirtelen kinyitották, felégették a cserjét ami benőtte, de a mosdók kitakarítására már nem volt idő. Mindegy, ez mondjuk egy Rockmaraton, meg egy EFOTT után már kevéssé zaklatott fel, meg amúgy is a Camp-ben az érzés a lényeg nem a hely. Nekifogtunk a Menedék felépítésének, ami büszkén mondhatom, hogy szerintem nagyon kis aranyos lett, jó volt ott pihenni.

Hamarosan befutott a kis Camp-es családunk is, előbb Melinda, majd Atlasz, Bozó és Joci, Laci csak harmadik nap jött, Katit pedig idén sajnos nélkülöznünk kellett. Bozó gyorsan elfoglalta szokásos pozícióját és akkor már mindannyian éreztük, hogy történhet akármi mi jó helyen vagyunk.

Idén nem készültünk külön játékokkal, a hangsúly a pihenésen, az olvasnivalókon és a társasjátékokon volt. Nálunk is a nyaralás irányába billent el a mérleg ![]()

Az első nap megtalált minket Menelik is, így lett a Menedék a Rasztaegyetem hivatalos helyszíne. Délutánonként fél öttől lehett hallani okosítást a jamaicai zene és eszmeiség fejlődéséről.

Az olvasnivalók közül idén a Persepolis képregény, a Történelem zsarnokai, Dermot Jamaica dolgozata és a Zselények című pihentető képeskönyv vitték a pálmát.

Kora estétől persze most is a zénéjé volt a főszerep, szólt a roots rock reggae. Tisztelet minden fellépőnek és külön Miksának, aki megpróbálta egyre kevesebb hanggal is végigcsinálni a Ladánybene koncertet. Sok igazán meghitt pillanat volt, mint a PASO koncert guggolása, az Irie Maffiás Baszd fel a kéket ugrálás, a Zagastic újra a Camp színpadán, a Riddim Colony és az Eye of the tiger találkozása és a Marley 64 műsor, ami olyan volt, mint egy Live Aid végén amikor mindenki színpadra keveredik.


Köszönjük a lehetőséget Tibi Homelocknak és az LB27 Crewnak, puszi a családnak és jövőre újra ugyanitt, vagy máshol. Béke!

Tags: lb27, menedék, reggae camp
0