Szabadságra, de nem szabadosságra nevelik a gyerekeket a szekszárdi Waldorfban, ahol nevelési továbbképzéseikre más intézményekben dolgozó pedagógusokat és érdeklődő szülőket is vártak.
Az egyéni megoldások keresése helyett a gyerekek gyakran menekülnek a virtuális világba. Mint egy biztonságot nyújtó takaró, húzzák magukra a közösségi média felületeit, ahelyett, hogy saját tapasztalataikra hivatkozva, személyesen osztanák meg egymással a véleményüket.
A Waldorf-pedagógia alapja az élményközpontú, tapasztalati ismeretszerzés. A módszer szerint tanuló diákok nem kész fogalmakat kapnak, hanem saját maguknak kell következtetéseket levonni, törvényszerűséget alkotni. Szabadságra, de nem szabadosságra nevelik a gyerekeket.
“Rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk a történetekre, a képzelőerő mozgósítására. Hangsúlyos a gyerekek szociális képességeinek és művészi kifejezőkészségük fejlesztése. Gondolkodni, érezni, kifejezni, alkotni tanítjuk őket, erre utal az elnevezés: a Waldorf iskolák a fej, kéz és szív iskolái” – magyarázza Bodonyné Kovács Anikó, a Szekszárdi Waldorf Óvoda és Iskola pedagógusa.
Tapasztalatai alapján az ezredforduló után született gyerekek könnyebben szigetelődnek el egymástól, s jellemzően a közösségi média felületein keresztül tartják egymással a kapcsolatot, a szocializációs folyamat a virtuális térben történik. Ez sokszor olyan értékváltást eredményez, ami stresszhelyzetet teremt a legtöbb alkalommal, amikor a fiataloknak a virtuális térből kilépve, a valósában kell kapcsolatot teremteniük másokkal.
“Arra ösztönözzük a 7-14 év közötti diákokat, hogy figyeljenek oda a környezetükre, osszák meg egymással az eltérő véleményeiket, és segítsék a másikat” – folytatja a pedagógus. Ehhez viszont mindenekelőtt a tanárok szakmai fejlesztésére van szükség. Ezért Anikó két társával karöltve az Erősödő Civil Közösség pályázatán nyert összegből hiánypótló továbbképzéseket szervezett.
Ilyen volt a boldogságóra, amely a pedagógusok érzelmi intelligenciájának és pozitív gondolkodásának elősegítésére, erősítésére koncentrált. Külön képzést szerveztek a kooperatív tanulás módszertanának elsajátítására, hiszen ez a szemlélet különösen alkalmas a heterogén, különböző sajátosságokkal, készségekkel és képességekkel rendelkező osztályokban végzett munkára. A kooperatív tanulás kiemelten fejleszti az egymás iránti elfogadást és a segítő magatartást, erősíti az önálló tanulási képességeket, a gondolkodást, a kommunikációs készségeket, a csoportidentitást.
Fentiekhez hasonló képzéseik nem csupán a waldorfos pedagógusoknak szóltak, hanem olyan tanároknak is, akik intézménytől függetlenül fontosnak tartják a fiatal generáció figyelmének felkeltését, a nyitott szemléletet, önmaguk képzését. Sőt, érdeklődő szülőknek is lehetőséget biztosítottak a részvételre.
Erre különösen nagy szükség van, mivel a virtuális világban élő gyerekek könnyen a média által közvetített külső erők játékszereivé válhatnak. A magyar diákok a szövegértés, értelmezés, problémamegoldás területén az európai átlaghoz képest gyengén teljesítenek, mint ahogy ezt a pisai felmérések eredményei is mutatják. Mindeközben a munkaerőpiacon elvárás a csapatmunka, mint alapvető kompetencia.
A Négy Évszak Waldorf-Pedagógiai Alapítvány munkatársai olyan gondolkodó gyerekeket nevelnek, akik képesek saját döntéseiket szabadon meghozni és vállalni azok következményeit. A jelek alapján jó úton haladnak és folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél hatékonyabb eszközöket fejlesszenek ki az értékközvetítő pedagógia érdekében.
