A Vince Patak Regatta ha csak egyetlen napra is az évben, de folyót „teremt” a pécsi belváros közelében, a Vince utcában. A Tettye patak medrébe pedig papírhajó versenyt. Illetve ennél sokkal többet is: közösségi ünnepet.
Harmadik alkalommal örülhettünk a Pöttyös Macska Egyesület által szervezett Vince Patak Regattának. A névadó utcában az év 364 napján többnyire a föld alatt csordogáló erecske az egyesület szervezésének köszönhetően idén is egy napra négyszeresére duzzasztva, patakként várta a papírhajók flottáit.
A Vince utcát megszállták a matrózok: a kedvükért le lett zárva a forgalom elől, autók helyett vízijárművek haladtak az időfutamok és akadályversenyek különféle hajóosztályaiban. (Fentről lefele.) A hatalmasra nőtt vízijármű-igény kielégítésére önkéntesek által működtetett papírhajó építő műhely létesült az egyesület bázisa, a Létra udvarában. Az októberi nyarat
cápauszonyok surrogása, hajóskapitányok kurjongatása, házi készítésű vízi és szárazföldi hangszerek hangkavalkádja töltötte meg.
Az utcaszínházi eszközöket felvonultató, a Made in Pécs által az év eseményének választott papírhajó verseny második alkalommal nyert támogatást az Erősödő Civil Közösségek pályázatán. A korábbi évekhez képest idén dupla annyian, kéttucat önkéntes dolgozott a rendezvény sikeréért. Az akadály és sprint versenyekre rekordszámú, megközelítőleg 400 nevezés érkezett, sok család az egész napot a patakparton töltötte.
“Mire a döntő zajlott, már besötétedett, felkapcsoltak az utcai lámpák. Hűvös is lett, és mégis többen voltak a díjátadón, mint eddig bármikor. Ez egy nagyon szép pillanat volt” – meséli Jankó Mátyás, az egyesület elnöke.
“A városi ember egyre jobban elszokik a nagy ívű közösségi élményektől, és inkább az egyre zsugorodó mikroközösségekbe húzódik vissza, melyeket nem ritkán már csak a virtuális térben lel meg. A közvetlen lakókörnyezetében ápolt szociális kapcsolatok, a „szomszédság” is lassan a múltban fellelhető emlékké válik” – véli Mátyás. A jelenség már a koronavírus-járvány előtt is megfigyelhető volt.
Ennek ellensúlyozására a főként ipar- és képzőművészekből álló, elsősorban kartonpapír anyagok felhasználásával dolgozó csoport színházi és képzőművészeti alapokon próbálja a közös alkotás örömét megismertetni a résztvevőkkel.
Az idei eseményt eredetileg június elejére tervezték. Pécsi és Pécs környéki óvodás és kisiskolás csoportok állhattak volna rajthoz papírhajóikkal, közülük a legjobbak egy-egy élménypedagógiai workshoppal gazdagodtak volna. A járvány miatt bevezetett korlátozások miatt idén ez sajnos nem volt kivitelezhető, illetve a Regattához kapcsolódó tervezett workshopokból végül a hangszerkészítő foglalkozás valósulhatott meg. De az egyesületnél bíznak abban, hogy jövőre már nem lesz semmi akadálya bepótolni ezeket.
“A hosszú távú cél, hogy a különböző generációkat érzékenyíteni tudjuk arra, hogy merjenek önfeledten minőségi időt együtt tölteni, méghozzá úgy, hogy nem restek ennek az előkészítésében illetve megvalósításában részt venni. Reményeink szerint nem csak a papírhajó versenyeknek tudunk hagyományt teremteni, hanem ennek a közösségi folyamatnak az újratermelődését is elő tudjuk segíteni” – foglalta össze célkitűzéseiket Mátyás.