Simon Wintermans egy emberöltőnyi ideje jellegzetes alakja Pécsnek: jótékonysági kezdeményezéseivel, akcióival sokan találkoztak már, ahogy a sok éven át tulipánok ezreitől díszes városkép is többek között neki volt köszönhető. Alapított cementlapmúzeumot és szoborrezervátumot, hallatta hangját tüntetésen, és amikor különleges biciklijével nem Európa kulturális fővárosai között szeli a kilométereket, gyakran gurul át a baranyai megyeszékhely belvárosán. Bemutatjuk az Emberség-díj 2021 védnökeit.
Pécsre és Baranya megyébe előszeretettel költöznek hollandok, de még a nyitottabbak közül is kevesen válnak szerves részévé a közéletnek. Nem kevésbé kalandosan indult az út, ami ide vezetett. A fiatal hollandnak Egerben nyílt fényképtárlata 1986 karácsonyán. Itt egy látogató megkérdezte tőle, nem akar-e fotósként egy Teleki Sámuel előtt tisztelgő afrikai magyar expedícióhoz csatlakozni. “Afrikában tanultam meg magyarul, én voltam a csapat egyetlen nem magyar tagja.”
A civil kurázsit ünneplő, a helyi közösségek érdekében tevékenykedő civil csoportok és magánszemélyek bátor, elkötelezett munkáját elismerő regionális díjra február 28-ig adhatod le a jelölésed.
Jelölök az Emberség-díjra!
Már ekkor megmutatkozott, hogy inkább előnyére fordítja azt, hogy másik kultúrából érkezett. Képes a magyar kontextust holland, a hollandot pedig magyar szemmel nézni. “Kreatív ember vagyok, állandóan megy az agyam”, jelzi ezzel, hogy mindig töri valami új ötleten a fejét. Mint amikor kitalálta, hogy egy maratoni biciklizéssel összeköti Essent, Pécset és Isztambult 2010-ben. “Gondoltam az Európa Kulturális Fővárosa program remek alkalom felhívni a figyelmet a kalandra, az utazásra, a biciklizésre, nemzeteket összekötő dolgokra”, és bár a hivatalos programévnek sosem lett része, szívesen fogadják a biciklis nagykövet felajánlásait.
Ha nem is ezer kilométerekben, de több ezer virághagymában mérhető volt, amikor összefogta a pécsi hollandokat, adjanak valami szép ajándékot, valami pozitív dolgot a városnak. Éveken át sok-sok színpompás tulipán díszítette tavasszal a várost a pécsiek nagy örömére a TuliPécs keretében. Mint Simon bevallja, azért az ötletei nem mindig sikerülnek, de “mégis újra és újra meg kell próbálni hatni az emberekre, kitartónak lenni”.
A civil kurázsit ünneplő, a helyi közösségek érdekében tevékenykedő civil csoportok és magánszemélyek bátor, elkötelezett munkáját elismerő regionális díjra február 28-ig adhatod le a jelölésed.
Jelölök az Emberség-díjra!
Erzsébeten egy százéves, restaurált parasztház padlásán nyitotta meg a máig egyetlen magyar Cementlap Múzeumot, ahol a 20. század elején népszerű burkolóanyag-gyűjteményét minták szerinti rendezésben, személyes idegenvezetés során mutatja meg az érdeklődőknek. Nemcsak kulturális érzékenysége, de „a demokrácia, a szabad sajtó, a szabad véleménynyilvánítás híveként” Simont igazságérzete is többször cselekvésre sarkallta. Például amikor az akkori városvezetés elleni tiltakozásul a műveit letiltó Böszörményi István alkotásainak erdősmároki kertjében szobor rezervátumot, Böszervátumot nyitott.
Ahogy morális kötelességének érezte azt is, hogy tüntetéseken szólaljon fel a társadalmi igazságtalanság ellen és a szabad sajtó mellett. Utóbbi kiállásának különösen megható fejezete volt, amikor a megjelentek Simon Wintermans előéneklésével énekelték a magyar himnuszt. Tettét azután sem bánta meg, hogy nem várt támadások érték. Ahogy egy interjújában mondta: “szeretnék tíz-tizenöt év múlva is a kisfiam szemébe nézni, és jó választ adni, ha megkérdezi, hogy: „apa, te akkor mit csináltál, tettél-e valamit?”
Az Emberség-díj védnökei olyan köztiszteletben álló emberek, akik jót állnak a díj jelölési és kiválasztási folyamatának tisztaságáért, átláthatóságáért, vállalják, hogy az elismerés nagykövetei lesznek.
Támogasd az Emberség Erejével Alapítványt!
Tetszőleges, számodra talán nélkülözhető, de másoknak biztosan sokat jelentő összeg elutalásával támogathatod alapítványunk működését.