Idézi Pethőné Nagy Csilla, a 2022-es Emberség-díj védnöke Madách Imre halhatatlan drámáját a vele készült interjúnkban. A Pécsi Tudományegyetem gyakorlógimnáziumának tanára népszerű középiskolai irodalomtankönyvek és a legismertebb magyar alternatív, élményalapú oktatást elősegítő tanári kézikönyv szerzője. Ruprech Judit beszélgetése.
Ön szerint miért fontos a civil kurázsi, az állampolgári öntudat, a cselekvés?
A polgárt az alattvalótól szerintem leginkább az autonómia és a felelősség különbözteti meg. Az a választható és tanulható emberi magatartás, hogy nyitott szemmel és nyitott szívvel létezünk a világban. Jobbító szándékkal van igényünk arra, hogy részt vegyünk szűkebb és tágabb környezetünk életének formálásában, közös problémáink megoldásában, a gyengék, elesettek segítésében. Ehhez szükség van szabad, önálló véleményre, felelős, kritikus, együttműködő gondolkodásra, empátiára, igazságérzetre, bátorságra. Vagy inkább a félelem hiányára, leküzdésére. Engem eredendően a családom nevelt, tanított meg arra, hogy ne úgy létezzem, mint kamrapolcon a befőtt. De voltak ebben példamutató tanáraim is általános iskolától az egyetemig. Mindig vannak olyan területek, problémák, amelyek az állam számára „érdektelenek”, „láthatatlanok”, vagy amelyek helyben keletkeznek és helyben várnak megoldásra. Itt lép be a civil kurázsi, a tevékeny, résztvevő állampolgárok összefogása.
Vannak még erős közösségek 2022-ben? Hogyan lehet tenni a saját közösségünkért? Hol kell elkezdeni? Milyen praktikus tanácsokat adnak annak, aki tenni szeretne egy közösségért, ügyért?
Persze, vannak. Ahogy régóta nyomon követem, ilyen az Emberség Erejével Alapítvány is. De erős közösségek lehetnek az iskolákat támogató alapítványok, baráti körök, a természetvédelemért, szabadidős tevékenységért, kultúráért, emberi jogokért dolgozó civil szervezetek, a hajléktalanokért, beteg emberekért, gyermekekért dolgozók, a nemzetiségek identitását, egy-egy település hagyományait őrző egyesületek is. Csak Pécsett majd másfélszáz civil közösség tevékenykedik. Róluk tájékozódni lehet a város honlapján is. Azt gondolom, mindenki kiválaszthatja a saját maga számára azokat, amelyek céljai, tevékenységi körei őt legjobban érdeklik, amely területen tenni, cselekedni szeretne. Keressen kapcsolatot velük, látogasson el egy-egy rendezvényükre, vigyen magával barátot, kóstoljon bele a munkájukba, vegyen részt az életükben. Mert ilyen közösségekhez tartozni nagyon jó.
Miért fontos az Emberség-díj? Szívesen vállalta a védnökséget?
Minden civil elismerés különösen értékes, mert odaítélésében alapvetően maga a közösség dönt. Az Emberség Erejével Alapítvány díja olyan értékeket képvisel, amelyekkel magam is jó szívvel azonosulok. Hiszen olyan embereket és szervezeteket részesít elismerésben, akik az emberi méltóság szellemében tevékenykednek a közösségért. Bátran szólalnak meg vagy cselekszenek, és az igazság érdekében akár a mindenkori hatalommal is konfrontálódnak. Számomra nagy megtiszteltetés és felelősség a védnöki felkérés az idei Emberség-díj jelölési folyamatához, amit örömmel vállaltam el.
A saját munkájával kapcsolatban kapott olyan visszajelzéseket, amelyek megerősítették, hogy jó úton jár?
Pedagógusként negyven évet töltöttem a pályán.A közös ügyeinkben való civil részvételt, a megszólalást, a cselekvő kiállást mindig fontosnak tartottam és igyekeztem követhető gyakorlattá tenni tanítványaim generációi számára is. Számomra a legfontosabbak a tanítványaim visszajelzései: személyiségük autonómiájának megnyilvánulásai, híradás felelős életútjaik állomásairól. Például volt tanítványaim közül többen is dolgoznak ENSZ missziókban, nagyon büszke vagyok rájuk. Mint ahogy azokat is nagyra becsülöm, akik a saját környezetükben jelen vannak, szóval és tettel egyaránt. Hálás vagyok a közösségi portálokon való visszajelzéseikért, akár több ezer kilométerről jövő kései üzeneteikért, amelyekben elmondják nekem, milyen emberformáló hatással volt rájuk a példám, a gondolkodásom, a magatartásom.
Hogy lehet hosszabb távon fenntartani a motivációt a cselekvésre?
„Végtelen a tér, mely munkára hív” – mondja Ádámnak az Úr Az ember tragédiája 15. színében. Hiszem, hogy sokunk lelkében él egy belső hang, kategorikus felszólítás, hogy tégy jót, cselekedj tehetséged és lehetőséged szerint. Aki ezt a belső hangot hallja, annak a motivációja is belülről fakad, része a személyiségének.
Elmesélne egy élményt, ami a munkája, kiállása kapcsán érte?
Mondjuk, a nem túl régi időkből eszembe jut a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét projektje, amelynek keretében a Babits Mihály Gyakorló Gimnázium egyik osztályának diákjaival terveztünk és rendeztünk közös programokat György-telep mélyszegénységben élő roma családjainak gyermekeivel. Az előítéletek lebontásában fontos lett a másik megismerése, a találkozások, a tényleges segítés. Voltunk György-telepen, az ottani gyerekek a Babitsban. Olvastunk közösen, gyűjtöttünk nekik könyveket, dramatizáltunk együtt beás népmesét, tanultunk lovári népdalt. Nagyon súlyos tapasztalat, mégis nagyon jó élmény volt.
Az Emberség-díj 2022-re február 28-ig lehet jelöléseket leadni.
