A közösségi részvétel lehetőségeit vizsgálták a pécsi városháza dísztermébe összegyűlt érdeklődők az Emberség Erejével Alapítvány és a pécsi önkormányzat közös konferenciáján. Helyzetértékelés és tapasztaltmegosztás a közösségi részvétel hazai jó példáival. A konferenciának aktualitást adott, hogy Pécs jövőre tervezi megvalósítani a város első közösségi költségvetés programját.
Ma egyre többen foglalkoznak részvételiség kérdésével. Hogyan lehet a tudatos, résztvevő állampolgárságot kiterjeszteni és bárki számára elérhetővé tenni? Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a részvételiség kialakítására?
A konferencián többek között erre kíséreltek meg választ adni az előadók. Reszkető Petra, a Budapest Intézet vezető kutatójának konferencia-indító előadása bemutatta, hogyan kell kinéznie egy valós társadalmi egyeztetésnek. Példákat hozott az önkormányzás olyan elemeire, amelyek az átlátható működést teszik lehetővé. Beszélt arról, hogyan nézne ki, milyen területekre lenne hatással, ha részvételibb lenne egy önkormányzat. Kitért arra, hogy mit nyerne a szemléletváltással egy település, és ehhez milyen változásokra van szükség.
A társadalmi egyeztetés egyik pécsi példáját mutatta be Kincses-Schmidt Gabriella a Pécsi Városfejlesztés Nonprofit Zrt. képviseletében. A városi cég jelenleg futó Aktív Pécs (Megújuló Mecsekoldal) projektje Pécs városának egyik legnagyobb adottságával, a Mecsekkel történő jó gazdálkodást tűzte ki célul. Ennek mikéntjét a lakosság bevonásával kívánják meghatározni. Az ötletbörzét, ötletszavazást követően éppen elindult a kampány. Mint Kincses-Schmidt hangsúlyozta, fontos szempont volt a pécsiek hathatós megszólítása, hogy közérthető és elérhető módon tegyék közzé az információkat, a szavazások, pályázatok kiírása letisztult felületen történjen.
Mi az, hogy részvétel az önkormányzásban?
Amikor a helyi döntéshozók bevonják az állampolgárokat a döntéselőkészítésbe, vagy magába a döntéshozatalba. Lehet ez egy konzultáció vagy vita az érintett szereplőkkel egy fejlesztésről, de lehet írásos véleményezés, amelyre egy adott jogszabály ad lehetőséget civil szervezeteknek egy stratégiai dokumentum vagy helyi szabályozás kapcsán. Számtalan formája lehetséges, alapfeltétele egy szemlélet egy önkormányzat részéről, amely nyitottságával, átláthatóságával épít bizalmat annak érdekében, hogy a helyi közéleti kérdések nyilvános tárgyalásába minél inkább bevonja az érintetteket azért, hogy aktív és felelős választópolgárok alkossák a helyi társadalmat és azért, hogy jól előkészített és elfogadott döntések szülessenek.
Sain Mátyás, a budapesti főpolgármesteri hivatal Társadalmi Együttműködési Osztály képviseletében osztotta meg tapasztalatait részvételi programjaikkal kapcsolatban.
„A részvételiség nem egy projekt!”
– szögezte le rögtön az előadása elején. Utalva ezzel arra, hogy hiába célja egy programnal a részvételiség, nem csak ideiglenesen kell megvalósítani, hanem új normaként elterjeszeni. Példaként hozta a közösségi költségvetést, melynek keretben valóban a városlakók rendelkeznek a főváros által kezelz közpénz egy meghatározott részével. Részletesen ismertette a pályázás körülményeit, a használt eszközöket, bemutatta a megvalósulás gyakorlatát.
Miskolci és szentendrei tapasztalatok megosztásával folytatódott a konferencia második napja. Csere Áron, a Dialóg Egyesület képviseletében mutatta be a részvételi programok miskolci jellemzőit. A városban 2020-ban Részvételi Laborral vezették fel a közösségi programokat. Ennek a labornak civil szervezetek, helyi lakosok, valamint képviselők, politikusok és önkormányzati dolgozók voltak a tagjai. A közreműködő szereplőket három munkacsoportba osztották, melyek a részvételiségre, a kommunikációra, valamint a részvételi pontok működésére fókuszáltak. Együttműködésük eredményeként valósult meg egy év előkészítés után az első Közösségi Gyűlés Miskolcon.
2022-ben így sűrű év várta a miskolciakat, hiszen idén valósult meg a Részvételi Költségvetés, az Ötletmaraton, a részvételi pontok hálózata, a közösségi tervezések, valamint a városi esték rendezvénysorozata. Ezek közül is kiemelkedik a Részvételi Költségvetés, amelynek keretein belül három témában lehetett javaslatokat tenni. A kategóriák a Közös Tereink, a Zöldülő Miskolc, valamint a Gondoskodó Miskolc voltak, ezek mindegyike 5 millió forintos keretet kapott. A folyamat eredményeként a kiválasztott 15 ötlet közül 3 nyertest hirdettek.
Pilis Dániel, Szentendre város alpolgármestere a településén megvalósult programokat mutatta be. Szentendre 10 városrésze 2021-ben öt-öt, 2022-ben pedig hat-hat millió forintot fordíthatott közösségi költségvetési programra. A Transparency International Magyarországgal közöss program tervezési folyamata több mint egy évet vett igénybe. A városlakók figyelmét molinók, plakátok, beharangozó videók és interjúk, cikkek és szórólapokkal népszerűsítétették, de a lakók postaládiba is kerültek tájékoztató levelek.
A javaslattétel folyamata online és offline formában valósult meg, az ötleteket az erre a célra kijelölt pontokon lehetett anonim módon leadni. 2021-ben városrészenként átlagosan 55-80, 2022-ben pedig 20-40 darab ötlet érkezett be, amelyeket a városfejlesztési iroda véleményezett. A kiválasztás folyamatát tavaly városrészi lakókkal tartott gyűléseken, idén pedig közösségi gyűlésen hajtották végre. A nyertes fejlesztési ötletek által megvalósult projektek közé tartozott többek között aszfaltozás, fásítás, sétányfelújítás, zebraépítés, játszótérfelújítás, valamint akadálymentesítés.
Mi az hogy közösségi/részvételi/városrészi költségvetés?
Amikor egy önkormányzat az általa kezelt közpénz egy részének elköltésébe az állampolgárokat vonja be döntéshozó szerepbe. Egy nyilvános folyamat, amelynek kereteit az önkormányzat határozza meg. A választott képviselők szabályozott, átlátható formában átadják a döntés felelősségét a lakosságnak, jellemzően kisebb léptékű fejlesztési projekteket generálva ezzel. A választópolgárok projekt-ötleteket javasolnak, az önkormányzat hivatali apparátusának szakmai szűrője után pedig a legalkalmasabbnak tűnő fejlesztési ötletekből szavazással lehet kiválasztani azokat, amelyeket végül az önkormányzat saját fejlesztési projektjeként valósít meg.
Peták Péter kollégánk a bevonás és a részvétel témájáról beszélt. Előadásában megjelent a jó kormányzás elve és a részvételi demokrácia rendszere. Utóbbinak feltételei az együttműködő hivatali szervek, az erős civil társadalom megléte, a kapcsolattartás csatornái, valamint a kedvező jogi környezet. Zárásként felvázolta a döntés-előkészítésben való részvétel előfeltételeit, amelyek közé sorolható a bevonás, a tanulás és a szervezettség. Nyirati András a civil kapacitásfejlesztés és a közösségi részvétel témájában mutatta be az Aspektus Csoportot, amelynek fő céljai között szerepel a hálózatosodás, valamint a közösségi részvétel erősítése.
A konferencia zárásaként Fűri Ildikó és Knyihár Éva mutatta be a pécsi Civil Közösségek Házának közösségformáló erejét, annak a kultúrában és az oktatásban betöltött központi szerepéről beszéltek. A CKH ma is mintegy száz civil szervezetnek ad otthont, valamint szakmai programokat, hazai és nemzetközi együttműködéseket, egész életen át tartó tanulási programokat, nemzetközi konferenciákat és közösségi akciókat valósít meg.
A konferenciát műhelybeszélgetések zárták a Közösségi Költségvetés témájában, amelynek során a szakemberek tapasztalatokat cserélhettek egyéni tapasztalataik alapján.
A program a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatásával valósult meg a Változtassunk a helyi demokrácia kultúráján! program keretében.
A szöveget Fehér Dorka és Kapás Réka, az Aspektus Csoport gyakornoki programjának ösztöndíjasai írták.
