Elindult a Közvélemény ötödik évada, Közlekedj okosan! címmel rendeztük meg az idei év első vitadélutánját. Középpontban a pécsi közlekedés előnyei és hátrányai, biztonsága és átgondoltsága. Hogyan látja a mobilitás lehetőségeit egy biciklis, egy gyalogos, egy rolleres, egy autós vagy egy busszal közlekedő állampolgár?
A véleményvonal állítása több ízben is megosztották a résztvevőket. Míg az autózás okozta elkényelmesedéssel többen egyetértettek, addig a bicikliutak biztonságos, a rolleres közlekedési rendszer kialakítása, valamint a közösségi közlekedés, mint alapvető emberi jog igazán megosztotta a vitázókat. Az autóbuszos szolgáltatás javítása és a bérfejlesztéssel kapcsolatos állítással azonban többen nem értettek egyet. Az állítás szerint A buszos közlekedés szempontjából inkább a szolgáltatások színvonalával kellene törődni, mint a bérfejlesztéssel. Egy résztvevő megfogalmazása szerint „bérfejlesztés nélkül nem lehet színvonalat emelni”. Fontos az anyagi megbecsülés, de mindkét tényező összefügg, viszont be kell látnunk, hogy a színvonalon előbb tudnak emelni a szolgáltatók, mint a dolgozók fizetésén.
Az idei évad újításaként két szakértőt kértünk fel a témával kapcsolatban, akik három kérdéssel kapcsolatban fejtették ki véleményüket. Ez alkalommal Hofekker Ferencet, a Független Demokratikus Szakszervezet vezetőjét és Udvardi Pétert, közlekedési mérnököt hívtuk meg. A kérdések a városi közlekedés átalakításáról, javításáról és a városlakók helyi közlekedésbe való bevonásáról szóltak. Udvardi Péter megfogalmazta, hogy „a közlekedés átalakításához első sorban akarat és pénz szükséges”. Hofekker Ferenc a tömegközlekedés kifejezés helyett javasolta a közösségi közlekedés szó használatát, mert így minden közlekedési alternatíváról beszélhetünk. A javítással kapcsolatban Hofekker felsorolta mi mindennel kell számolnunk, ha nekivágunk ennek: korszerű autóbuszokra, buszsávokra, kiszolgáló személyzetre lenne szükség. Kiemelte, hogy ez a kérdés mindenkin múlik. Nem elenyésző tehát, hogy sokba kerülne a szolgáltatás jobbítása. Udvardi tudományos szempontból közelítette meg a problémát. „A közlekedésnek három alapvető kritériuma van: ár, idő és körülmények. Ezek a legfontosabb szolgáltatási szempontok a közlekedési eszköz választásban. A tömegközlekedés az egyéni közlekedéssel kívánja felvenni a versenyt. A háztól házig jelleget komplex utazási lánccal tudnák hatékonyabbá tenni a szolgáltatók.” Szerinte szükség lenne egy nagy mobilitási bérletre, amivel több közlekedési eszközt lehetne használni.
Az új évad másik újdonsága, hogy több, minőségében eltérő csoport létrehozását szorgalmazzuk. Szeretnénk vitázó és cselekvő csoportokat is létrehozni, akik nemcsak megvitatják, de tovább is viszik a résztvevők elképzeléseit akár egy fórum vagy közmeghallgatás platformjaira.
A vitázó csapatok arra jutottak, hogy a közlekedéskultúrát már általános iskolában is tanítani kéne. A rajzolt biciklisávokat meg kellene szüntetni, valamint a buszmegállókat biztonságosabbá lehetne tenni. Szükséges lenne a forgalomcsillapítás, továbbá jó lenne a parkolóhelyek bővítése a belvároson kívül. Legfontosabb aspektus azonban a közlekedés szereplői közötti kommunikáció lenne.
A cselekvő csapat véleménye szerint a fő probléma a buszmenetrend és a jelenlegi útvonalak. A tömegközlekedés átszervezését ezeken a pontokon lenne érdemes javítani. A kisebb körjáratokat rá kellene csatlakoztatni a nagy körjáratokra, egy fonódó rendszert kellene kialakítani a buszos közlekedésben. A további lépések megvitatására társadalmasítást vagy petíció indítását javasolják.
