Összefogtak a pécsi kutyások, s közös munkával felújították, széppé varázsolták a kedvenc kutyafuttatójukat.
Esténként hét órakor a pécsi Jégpálya és a Tüzér utca közötti kijelölt területen kutyát sétáltató emberek jelennek meg. Nemcsak a környékről, de a város legkülönbözőbb pontjairól is járnak ide, sőt van, aki a város határain kívülről jön. Az idejárók elkötelezettek és van bennük tenni akarás, összetartó csapatot alkotnak.
A kezdeményezésük jó példa arra, hogyan lehet aktívan tevékenykedni egy lakókörnyezetben, kiegészíteni az önkormányzat munkáját. A kutyafuttató egykori kialakításakor az illetékes pécsi városi cég körülkerítette a területet, hulladékgyűjtő edényt, padokat helyeztek ki. Idővel az idejáró gazdik (és kutyák) nem elégedtek meg ennyivel, több szépítést, javítást terveztek, észrevételeiket és elképzeléseiket jelezték a fenntartónak. A kerítés állagának megőrzésére, javítására kaptak is támogatást, de nagyobb tereprendezésre nem jutott forrás.
Az idejáró gazdik ezért néhány éve úgy döntöttek, hogy saját kezükbe veszik a dolgok irányítását. Nem várták a csodát, hanem összeszerveződtek, és megkeresték a módját, hogy tehetnék szebbé a környezetüket. Kutyajátékokat készítettek, s kialakítottak egy közösségi teret is. Ezeken azonban az idő múlása nyomot hagyott, így szükségessé vált a felújításuk.
“Külső segítséget a kezdetek óta csak kis mértékben kaptunk, ezért mindent mi terveztünk és saját kezűleg valósítottunk meg. A saját erőforrásra tudunk leginkább támaszkodni, de mindig keressük a különböző támogatási lehetőségeket is” – meséli Györky Zoltán, a kutyafuttatósok egyik aktív tagja.
Az Erősödő Civil Közösségek pályázat keretében a terület infrastrukturális fejlesztését, illetve a közösségük erősítését tűzték ki célul. Padokat telepítettek, felújították és kibővítették az esőbeállót, sőt a kerekesszékkel érkező gazdik számára is elérhetővé tették a futtatót. Létrehoztak egy tűzrakó helyet, kicserélték az elöregedett kerítést. A társadalmi munkával zajló fejlesztésekhez az alapanyag egy részét szerezték csak be a támogatásból, arra is figyelmet fordítottak, hogy amit lehet, felajánlásokból gyűjtsék össze. Ez fontos volt a fenntarthatóság szempontjából, s azért is, hogy az emberek minél inkább sajátjuknak érezzék.
“Összetartó, de nyitott a mi közösségünk, a kis csapatunkba új tagok mindig érkeznek. A közös munka szintén erősítette kohéziót. Igyekszünk a továbbiakban rendszeresen fejleszteni, és reméljük, hogy többen csatlakoznak hozzánk a jövőben” – magyarázta Zoltán, mivel szeretnék másokkal is megosztani ezt a szemléletmódot.
