Az európai civil szervezetek jelenleg példátlan támadásnak vannak kitéve az Európai Parlament egyes képviselői részéről. Az Európai Néppárt (EPP) egyes képviselői és a szélsőjobboldali csoportok által vezetett támadást dezinformáció táplálja. A támadás félrevezető érvekhez folyamodik, hogy mesterségesen botrányt fabrikálhasson, és ezeket az érveket a rosszul tájékozott média cikkei terjesztik és erősítik fel. Egy olyan időszakban, amikor a demokratikus értékek az EU-ban és tagállamaiban egyaránt erodálódnak, és az ezekért az értékekért tevékenykedő civil szereplőket egyre több támadás éri. A civil szervezetek finanszírozása és a demokratikus folyamatokban való részvételük legitimitása elleni újabb támadás nemcsak az európai civil terek további zsugorodását jelentheti, hanem a demokrácia egészének gyengülését is. A nyilatkozatot közel hatszáz civil szervezet írta alá.
A megválasztott parlamenti képviselők félretájékoztatása
2025. január 22-én az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén néhány európai parlamenti képviselő célzott vitát kezdeményezett a civil szervezetek állami finanszírozásáról, a LIFE program keretében működési támogatásban részesülő környezetvédelmi civil szervezetekre összpontosítva. A vita felvetette a civil szervezetek legitimitásának kérdését, hogy küldetésük ellátásához ne kaphassanak támogatást az Európai Bizottságtól (EB). Ezzel szemben sok EP-képviselő a civil szervezetek demokratikus folyamatokban való részvételének joga mellett szólalt fel. Néhány képviselő azonban félreérthetően érvelt, azt sugallva, hogy a környezetvédelmi szervezeteket az EB fizette azért, hogy a Bizottság nevében lobbizzanak az EP-ben. Ez a hamis narratíva összehozza az európai zöld alku ellenzőit és az összeesküvés-elméletek híveit. Az EP-képviselők tévesen beszéltek a civil szervezeteknek juttatott összegek – kitalált milliárdos nagyságrendjéről. Hamis állítások hangzottak el arról, hogy a civil szervezetek nem használják megfelelően az átláthatósági nyilvántartást, holott az EU átláthatósági intézkedései a civil társadalom kampányai nyomán születtek, és a civil szervezetek az elsők között voltak, amelyek ezeket bevezették.
Miért kell a civil szervezeteknek állami finanszírozásban is részesülniük?
E támadások középpontjában az EU LIFE programja áll, amely a természetvédelem és az éghajlatvédelmi intézkedések fő finanszírozási eszköze. Ennek összege évente mintegy 700 millió euró. E program részeként az EB évente 15,6 millió eurót oszt szét számos környezetvédelmi civil szervezet között, az EP és az EU tagállamai által, versenyeztetés és nyílt pályázati eljárásokkal elfogadott rendelkezéseknek megfelelően azért, hogy az EU támogassa a civil társadalom felbecsülhetetlen szerepét abban, hogy bizonyítékokon alapuló, tudományosan alátámasztott és konstruktív ajánlásokat nyújtson a politikai döntéshozóknak az európai polgárokat érintő kérdésekben.
Ezek az alapok már most is drámaian kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy elérhető legyen a kitűzött cél: az egyenlő feltételek teremtése, segítve a politikai döntéshozókat abban, hogy információkhoz, tényeken alapuló tényekhez, és a legjobb helyi gyakorlatokhoz jussanak hozzá a terepről; és meghallgassák a polgárok igényeit és elvárásait egészségük és jólétük, a társadalmi befogadás és egyenlőség, jogaik és igazságszolgáltatásuk, a jogállamiság előmozdítása, a korrupció elleni küzdelem, valamint a jelenlegi és a jövő generációk számára egészséges környezet biztosítása tekintetében. Polgárok milliói támogatják az uniós politikákhoz való hozzájárulást a nemzeti, helyi és alulról szerveződő választói csoportok, az önkéntesség és a közösségi szerepvállalás, a szolgáltatások nyújtása, valamint a legkiszolgáltatottabbak és kirekesztettek jogaihoz való hozzáférés révén.
Az erős civil társadalom érdekében az EUSZ 11. cikkén alapuló civil párbeszéd keretének kidolgozása az uniós intézmények számára prioritás ebben az ötéves ciklusban. Alapvető fontosságú, hogy a civil társadalmi szervezeteket megfelelő forrásokkal lássák el ahhoz, hogy választóik bevonásával Európa-szerte részt vehessenek ebben a párbeszédben. Az EU-ban, mint minden demokráciában, állami finanszírozásra van szükség azon civil szervezetek munkájának támogatásához, amelyek küldetése és céljai a szerződésekben és az Alapjogi Chartában foglalt értékek megerősítése.
A tekintélyelvű rendszerek jellemzője, hogy az intézmények úgy vélik, nincs szükség közvetítő szervezetekre, és hogy a polgárokat teljes mértékben és kizárólag az általuk megválasztott politikai vezető(k) képviseli(k). A jelenlegi vita jól mutatja az európai értékek és az autokratikus szemlélet között zajló általános konfrontációt.
Felszólítunk minden demokratikus erőt, hogy szálljon szembe a civil szervezetek szerepével kapcsolatos hamis narratívákkal és dezinformációval, védje meg egyedülálló szerepünket az európai demokráciában, és támogassa a civil társadalom állami finanszírozását. A civil részvétel a közös európai értékeink egyik alappillére. Felszólítjuk az EU döntéshozóit, hogy biztosítsanak olyan szilárd jogi keretet, amelyben a civil társadalom és a civil szervezetek virágozhatnak, és betölthetik szerepüket a politikai döntéshozókkal való interakcióban, hogy a döntéshozatali folyamat teljesebb körben megalapozott lehessen. A demokrácia a polgárok azon jogáról szól, hogy közösen hallgassák meg őket egy befogadó társadalom és egy közös európai jövő építése érdekében. A megfelelően finanszírozott független civil szervezetek kulcsfontosságú eszközt jelentenek ehhez.
